Az események pontos megértéséhez szükséges néhány szakkifejezés tisztázása. A hullámtér és az ártér kifejezések egyáltalán nem ugyanazt jelentik.
Hullámtér az árvédelmi töltések közötti terület, ahol az árvizek levonulnak. Ártérnek a folyóvölgy azon részét nevezik, amit a folyó árvizei elönthetnek. Az ártér egy részét az árvédelmi töltések megvédik az árvizektől ezért azok a részek beépíthetők, a hullámtér beépítése azonban tilos.

Felsőzsolcáról ki kellett menekíteni az embereket

 

Az árvédelmi töltés akkor mentesíti biztonságosan az árterületet, hogy az előírásoknak megfelelő méretben és minőségben van kiépítve. A töltés akkor megfelelő, ha az adott folyóra érvényes mértékadó árvízszintnél legalább egy méterrel magasabb. Ez a követelmény a Sajó folyó több részén nem teljesített.

A Bódva viszont egy patak, amelynél nincs töltés csak úgynevezett víztartó depónia, mely a meder kikerült anyagokból van kialakítva. Ez természetesen az árvízvédelmi töltésekre előírt követelményeknek nem felel meg, így a hatalmas víztömeg megtartására sem alkalmas.
Ezek a hiányosságok, is hozzájárultak a Felsőzsolcán kialakult árvízhelyzethez.
A Sajó Szirmabesenyő és Sajószentpéter közötti szakaszán nincs árvízvédelmi töltés, így itt magas vízálláskor az árterületet önti el a folyó. A Sajó és Bódva találkozásánál a két vízfolyás vízhozama összegződött és a Szirmabesenyő-Sajóvámosi úton átbukva a Kis-Sajó völgyén levonulva elöntötte Felsőzsolcát és Miskolc Keleti kapuját.
A Kis-Sajó völgyén levonuló víztömeg ellen pedig esély sem volt a védekezésre, ezért vált szükségessé a Felsőzsolcai lakosság kiköltöztetése.

Nagy károkat okozott a víz Felsőzsolcán

 

Összegzés képen elmondható, hogy a Kis-Sajó völgyében levonuló 200 m3/sec-ot meghaladó vízhozam volt a felelős a Felsőzsolcai árvízi katasztrófának.
A jövőben szükségessé válik a Sajó és a Bódva árvizeinek a Kis-Sajó völgyébe történő kiáramlásának csökkentése a katasztrófák megakadályozása miatt. Fontos Szirmabesenyőtől lefelé a Sajó mindkét oldali töltésének átvizsgálása, a hidak áteresztő képességének valamint a meder és a hullámterek vízvezető képességének vizsgálata is.

Több évtizedes előírások vonatkoznak az árvízi töltések minőségének meghatározására, ám a jelenlegi töltések nem felelnek meg az előírásoknak. A jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a medertisztításra, a kavicszátonyok eltávolítására, a hullámterek tisztítására és a töltések szakmai előírás szerinti megfelelőségére.
A folyómedrekben az évek alatt felhalmozódott a külföldi vízgyűjtők hegyvidéki szakaszairól származó hordalék, mely akadályozza az ár levonulását. Szükséges lenne a meder rendszeres kotrása, de erre nem áll rendelkezésre megfelelő anyagi keret.


Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége - tir.hu

VTOSZ Online - www.vizgazdalkodas.com